„Nemszeretem állatok” a Körmendi Rendvédelmi Technikumban!
Magyarországon 28 denevérfaj egyedeivel találkozhatunk több-kevesebb gyakorisággal, amint természetközeli élőhelyek mentén repülőrovarokra, elsősorban szúnyogokra vadászva, ennek révén naponta ezerszámra pusztítva azokat. Ugyanis, a közhiedelemmel ellentétben, e fajok egyedei nem szívnak vért és nem is támadják meg az emberek haját sem! Ultrahanggal tájékozódnak és az pedig nem visszaveri a hangot, hanem éppen ellenkezőleg elnyeli…
A címben szereplő kifejezést pedig, az alig 2 esztendeje elhunyt Schmidt Egontól, az elismert írótól és ornitológustól, a generációkat - elsősorban - madárvédelemre nevelő, rádiós személyiségtől vettem. Hatalmas életművéből az 1987-ben megjelent Nemszeretem állatok című könyvére utalok, amelyben lebilincselően írt olyan állatfajokról illetve igyekezett megszerettetni azokat, amelyek többnyire indokolatlanul közutálatnak örvendenek! Mi tagadás, ilyenek a denevérek is, ezért nem véletlenül kerültek a könyv első borítójára sem ezek a „madarak”, - miként az a napokban nem egyszer hallottam -, valójában repülő emlősök, mivel rendszertanilag már régen elkülönültek tőlük!
Az emberek nem kis része jobb esetben pusztán viszolyog tőlük, míg rosszabb esetben akár tudatlanságból eredő babonás meggyőződéséből – ezen oknál fogva szegezték hajdanán a „bőregereket” a ház vagy az istálló ajtófélfájára fejjel lefelé lógatva, - avagy bűnös szándékoktól vezérelve egyes egyedeit vagy akár élőhelyeit is pusztítják! Ennek következményeképpen kialakult alacsony egyedszám miatt, hazánkban a denevérfajok mindegyike védett, vagy fokozottan védett.A Körmendi Rendvédelmi Technikum területén hiába is keresnénk élőhelyként odvas fákat, barlangokat, sziklaüregeket, ellenben van egy adottságunk. Az 1960-as években épített, 4 szintes épületeink a hőszigetelt és a még hőszigetelés előtt álló egyaránt képes lakóhelyet biztosítani egyes védett fajoknak, úgymint a molnárfecske vagy éppen a közönséges törpedenevér. Ez utóbbinak éppen a betoneróziónak kitett délkeleti fekvésű betonelemek és a falsík találkozásaiban lévő repedések nyújtanak télen-nyáron védelmet.
Iskolánkban az utóbbi hetekben a téli álmukból a korábbi melegebb napok hatására felriadt - a szakemberek megállapítása szerint - közönséges törpedenevérekkel találkoztunk, akik jobbára a lőkiképzési foglalkozásra kialakított D-110-es teremben kötöttek ki a tanórákon vagy azon kívül. A rövid időn belül befogott 4 egyed, mint az utóbbi időben mindig, az ŐNP munkatársa, Góczán Éva természetvédelmi területfelügyelő segítségével került a kőszegi Chernel –kerti Madárvédelmi Központ lelkiismeretes munkatársainak gondozásába.
Azonban a „D” épület déli homlokzatán 2025.01.15-től tervezett ablakcseréi miatt indokolttá vált, hogy a KRVT és az ÖNP igazgatója egymással egyeztessen és a felújítást végző vállalkozással, a TAKÉP 2000 Kft-vel közösen biztosítsa, védett vendégeink legkisebb zavarását, s ha mégis indokolttá válna, kimentésüket, biztos pusztulásuk elkerülése végett. Mindhárom fél egyértelmű támogatását élvezve Végh Attila ökológusra hárult az a felelősségteljes feladat, hogy endoszkópja segítségével az adott épületszinteken a veszélyeztetett populáció helyzetét felmérje és jelölje, Évára és rám pedig, hogy a helyszíni finom hangolást elvégezze, a mindenkori munkálatokat felügyelje, s ha szükséges a denevérek érdekében beavatkozzon, illetve mentsen.
A TAKÉP munkatársai jóhiszemű magatartásának, együttműködési készségéből fakadó jelzésének eredményeképpen, az első szint ablakainak cseréje során 4 nyílásból, 10 egyedet tudtunk a biztonságos teleltetés érdekében Kőszegre juttatni. A héten a munka folytatódik, következik a második és végül a harmadik szint is. Várhatóan csökkenő egyedszámmal, hiszen amíg az elsőn 7 helyszín került lokalizálásra, addig felette már csak 4! Jelen írásban csupán figyelemfelhívásra, a jó, a követendő gyakorlatok bemutatására vállalkozhattunk, mivel valljuk, hogy a természetvédelmi munkában a jogi retorzió csak végső megoldás lehet, sokkal hatékonyabb a meggyőzés, az együttműködésre késztetés. A tájékozottság, a jobb meggyőződés késztessen mindannyiunkat arra, hogy mint a jelen esetben akár a vadon élő állatok, a biológiai sokféleség megőrzésének szándékával, végső soron mindannyiunk, a közjó érdekében cselekedjünk!
Ennek kereteinek biztosítására vállalkozott az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalapításakor is, hiszen vállalt küldetése, hogy az emberek és a természeti környezet évszázadok alatt kimunkált viszonyát – modern szemlélettel áthatva - a jövőnek átmentse.
Ezen természeti értékmentő munka bárhol, bármelyikünk lakókörnyezetében előfordulhat, csak némi odafigyelés és jóérzés kell hozzá, ne habozzunk, bátran forduljuk az ŐNP munkatársaihoz, ha ezirányú segítségre van szükségünk!
dr. Kovács Gyula Attila r. alezredes
