1990-ben Körmend városában, egy volt kiképző szervezet bázisán a hivatásos határőrök képzése céljából alapították iskolánkat.

Mi volt az ok? A Belügyminisztérium felismerte azt a történelmi szükségszerűséget, miszerint Európában a rendészeti feladatokat egyértelműen hivatásos (és polgári) állományból álló szervezettel lehet csak biztosítani.

A Határőrség 1957 óta nem rendelkezett önálló tanintézettel, a hivatásos állományt a Rendőrség és a Honvédség iskoláiban képeztette. A rendszerváltással együtt járó átalakulások szükségessé tették a határok őrizetében a sorkatonák hivatásos állománnyal történő felváltását. Ennek képzésére alapította a belügyminiszter 1990 márciusában elsőként a jelenlegi iskola jogelődjét, a Határőr Kiképző és Továbbképző Intézetet.

A miniszter az új tanintézettel szembeni elvárásként fogalmazta meg, hogy a tanulókat részesítse magas színvonalú szakmai képzésben, nyújtson biztos jogi megalapozást a szakmai munka végzéséhez, sajátíttasson el a szakmai kommunikációs-képesség szintjén egy idegen nyelvet, adjon a szolgálati feladatok teljesítéséhez kellő fizikai és pszichikai felkészítést.

A város a tanintézetet örömmel fogadta és építette be a társadalmi, szellemi közéletbe. A tanintézet pedig felvállalta, s ápolja a térség rendészeti, katonatörténeti emlékei őrizetét is. Magas színvonalú, tudományos igényű rendezvényeivel (nevelési, idegennyelv-képzési, pszichológiai, stb.) viszonylag gyorsan ismertté vált a szűken vett szakmai kapcsolatain túl is.

A Belügyminisztérium politikai államtitkára 1992. március 19-én a tanintézetben felavatta a Határőrség Központi Múzeumát. A múzeum jól szolgálja a magyar határőrizet történetének, a határőrségi és rendvédelmi múlt, a tradíciók megismerését és a hivatásszeretet erősítését; az arculatépítést; a kapcsolatok erősítését. A belügyminiszter a tanintézetnek 1992. október 23-án csapatzászlót adományozott. A 2003. június 20-i tiszthelyettesi fogadalomtétel és Szent László-napi ünnepség alkalmából a miniszter a zászlóadományozást megerősítette.

Kronológia:

• A határrendész és a rendőr szakma 1993-ban bekerült az államilag elismert foglalkozások közé, melyet az Országos Képzési Jegyzék (ma már szakmajegyzék) rögzített.
• A társadalmi és határőrségi igények, az európai normáknak mind teljesebb megfelelés szükségessé tette a felkészítés hatékonyabbá tételét. A kettő éves szakképzés szakmai és vizsgáztatási követelményeinek elfogadása után a belügyminiszter 1995. április 07-én az iskolának a Szent Lászó nevet adományozta, ekkortól a nevünk Szent László Határrendészképző Szakiskola lett.
• A tanintézet 1999. szeptember 01-jén a Határőrség alárendeltségéből a Belügyminisztériumhoz került, felette a miniszteri felügyeleti jogot a BM Oktatási Főigazgatósága gyakorolta, neve Körmendi Rendészeti Szakközépiskolára változott. A szakközépiskola kialakította jelképeit, nevelési-oktatási filozófiáját, melyet a "Tanítani szóval is lehet, de nevelni csak példaadással" jelmondat, és a Szózat első sora, "Hazádnak rendületlenül" hirdetik.
• A tanintézet a 2000/2001. tanévtől végzi a kettő éves szakképzés tekintetében az ösztöndíjas jogállású tanulók felkészítését, a 2004/2005. tanévtől pedig az addigi határrendész képzésen túl a rendőr szakképzés is elkezdődött.
• 2013-ban az induló 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer operátorait és supervisorait képezte ki a rendészeti szakközépiskola.
• A 2012/13 - 2019/20 tanévek között a Katasztrófavédelem tiszthelyetteseinek rendvédelmi alapképzést folytattunk le.
• Szintén 2013 óta zajlik az egyes rendészeti feladatokat ellátók alap- és kiegészítő képzése is.
• A 2016/17-es tanévtől intézményünk neve Körmendi Rendészeti Szakgimnázium
• A jogszabályi változások következtében iskolánk neve 2020. július 01-től Körmendi Rendvédelmi Technikum. E tanintézet a Dunántúlon az egyetlen rendvédelmi technikum.