Ismét december vége van, kitört a téli szünet! Néhány nappal ezelőtt, a karácsonyi műsort követő állófogadáson koccintottunk arra, hogy ezt az évet is sikerült sok szép élménnyel, sikerrel megtöltenünk, és bár voltak feszültebb pillanataink, napjaink, heteink, reméljük, hogy a következő esztendőt is ugyanekkora lendülettel fogjuk teljesíteni.
Egy dolog biztos. A közösségnek összetartó ereje van, és hálásak vagyunk, hogy a tagjai lehetünk. Vannak, akik ebből a társaságból jövőre hiányozni fognak, de mindig szeretettel gondolunk majd nyugdíjba vonuló kollégáinkra.
Dr. Czeglédiné Szente Katalin r. alezredes, rendőrségi főtanácsos Asszony, a Tanulmányi Osztály vezetője, mindannyiunk Katija 2025. szeptember 30-án letette azt a karmesteri pálcát, amellyel nemcsak irányított, vezetett, de szolgált is 1991. szeptember 1-je óta. Csendben, de határozottan, mindazzal a jószándékkal igazgatta a tanulók és munkatársai sorsát, ami őt egész életében jellemezte. Hiányát minden nap érezzük, de tudjuk és látjuk, hogy alezredes Asszony, Kati, élvezi a nyugdíjas élet minden szépségét.
Becsi Andrea kolléganőnk a Titkárságon eltöltött 30 év után szintén úgy határozott, hogy eljött a pihenés ideje. Andi mindig a helyén volt, a szó szoros értelmében, és átvitt értelemben is. Tudtuk, ha kinyitjuk a Titkárság ajtaját, ő ott lesz, segít, meghallgat, bár türelmét azért néha próbára tették a mindennapok történései és munkatársai is. De Anditól mindig kérhettünk, még a nyugdíjas búcsúztatóján is: „Andi, kiírnál nekem még egy nap szabit, légyszi?” Drága Andi! Légy boldog, fitt, egészséges nyugdíjas még hosszú évekig!
Andor László r. alezredes, rendőrségi főtanácsos Úr a Titkárság vezetőjeként, de az egész iskola bástyájaként szolgált az utolsó percig. A legutolsóig, becsülettel, mert ő annak idején erre esküdött. Alezredes Úr, Laci, 2025. december 31-én, a felső korhatár betöltésével nyugállományba vonul. Mindazt, amit napról napra, hétről hétre, az évek hosszú során „letett az asztalra”, nemcsak mi, kollégák láttuk és ismertük el. Kitüntetései sorában az utolsót – egy Kossuth pisztoly emléktárgyat - ezen a héten vette át Budapesten Dr. Pozsgai Zsolt r. vezérőrnagy Úrtól, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság vezetőjétől.
Sokszor halljuk, hogy mindannyian pótolhatók, helyettesíthetők vagyunk, név, beosztás, rendfokozat egy állománytáblában, de szerencsére ez megállapítás nem állja meg a helyét a mi közösségünkben. Régiek távoznak, újak érkeznek, de a csapat tagjai maradunk.
Legyen mindnyájunknak áldott, boldog karácsonya, és örömteli új esztendeje!
Surányi Krisztina
Fotó: Ferenczi Attila, ORFK
