Ma délelőtt 10.00 órakor tartottuk iskolai ünnepségünket, 1848. március 15-ére emlékeztünk, amikor – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival: „Egyenlőség, Szabadság, Testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A Himnusz elhangzása után Andor László r. alezredes Úr, a Körmendi Rendvédelmi Technikum titkárságvezetője mondta el ünnepi beszédét, amelyben röviden felidézte e jeles nap és az azt követő szabadságharc eseményeit, hangsúlyozta ezek jelentőségét és hatásait későbbi történelmünkre, a magyar emberek életére.
Ezután intézményünk I. évfolyamos tanulóinak és a tízhónapos rendőrjárőr képzés résztvevőinek ünnepi műsora következett. A nemzeti lobogókkal díszített színpad hívogatón várta a fekete-fehérbe öltözött, az ünnephez méltóan, kokárdát viselő szereplőket, akik Aleva Zsófia Szabadnak születtél című dalára vonultak be a színpadra. Mielőtt elfoglalták helyüket, a megható dallamokra az emlékezés virágait helyezték el a piros-fehér-zöld díszbe öltözött asztalkán álló vázába.
A műsor Teleki Sándor 1878-ban írt Visszaemlékezés 1848-ra című szövegének felolvasásával kezdődött, mellyel a tanulók felelevenítették 1848. március 15-e jeles eseményeit. A szövegbe ágyazva elhangzottak „a szabad sajtó első ikerszülöttei”, a Nemzeti dal Petőfi Sándortól és a 12 pont, melyeket a szereplő fiatalok ugyanolyan érchangon, ékesen, magasztosan, a meggyőződés hangján mondtak el, mint 177 évvel ezelőtt e nap hősei.
Ezt követően Petőfi Sándor naplójából idéztek a szereplők, melynek fő gondolata természetesen a szabad sajtó, a magyar szabadság megszületése voltak: „Szabad a sajtó!...Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság!...Oh szabadságunk,…légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar!”
Az ünnepi műsor zárásaként a tanulók Juhász Gyula Március idusára című versét szavalták el, amelynek megható gondolataival, gyönyörű soraival könnyeket csaltak a hallgatóság szemébe: „Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan…Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!”
Az előadás közben gitáron felcsendült a „hangokba zárt” Nemzeti dal is.
A műsor szereplői: Fetzer Hanna, Pápics Kíra, Takács Petra, az R.1.1. osztályból és Dörner Zoltán, Kiss Tamás, Szabó-Novák Petra, az RJ. 3. képzési csoportból büszkén fogadták a jól megérdemelt tapsot, felkészítő tanáruk Gicziné Németh Zsanett munkavállaló oktató és Bedi Tamás munkavállaló technikus.
A március 15-ei ünnepség a Szózat dallamaival zárult.
Fotó: Kártyás Péter
